Summer 09!
Mia
Soha, senki nem kérdezte tőlem még, mire vagyok a legbüszkébb egész eddigi életemben. Valahol a lelkem mélyén örülök, hogy még senki nem tette föl ezt a kérdést, hiszen nem hinném hogy tudnék rá válaszolni. Nincs mire büszkének lennem. Az egész életem egy csődtömeg, semmit sem ér. Nem tudom hogyan jutottam el idáig de az életem olyan mintha hullám vasút lenne:
Az elején még minden jó mint mikor az emelkedőn egyre feljebb mész. Aztán felérsz a csúcsra és amit tapasztalsz úgy lelomboz, hogy zuhanni kezdesz és meg sem állsz a lejtő aljáig de mindez olyan gyorsan történik hogy mire észbe kapsz és javítanál a helyzeteden már mindent elrontottál.
Egy csattanás.
Ennyi emlékem maradt a szüleimről. Sem az arcuk, sem a hangjuk nem maradt meg bennem. Csak egy hangos csattanás mely azt jelezte, hogy az autónk nekivágódott az út széli fának.
Mint később kiderült egy őz ugrott elénk erre apám félrerántotta a kormányt és a fatövében kötöttünk ki.
A tűzoltók csak engem tudtak kimenteni a roncsok közül.
Talán még ma is egy nevelőotthonban vagy árvaházban élnék ha kereszt szüleim nem vesznek magukhoz.Talán jobban tették volna ha nem döntenek így. Bár akkor most nem ismerném Claret. Igen Clare kulcsszereplője volt az életemnek. A legjobb barátnőm volt a nővérem és a bűntársam egyben. Azt mondták kiegészítjük egymást. És ez így is volt. Ő az angyal és az ördög és mindig sikerült magammal rántanom valami hülyeségbe. Nagybátyámék nagy örömére.
Ám a balhéink kezdtek elcsendesedni és nevelő szüleim fellélegeztek hogy már kinőttük ezt a korszakunkat: Ám egy ártatlannak induló szülinapi buli teljesen kiverte náluk a biztosítékot.
Egyik barátunk szülinapját ünnepeltük a közeli erdőnél egy nagyobbfajta faházban. Úgy volt hogy ott töltjük az éjszakát de az este teljesen másképp végződött.
Már javában partiztunk mikor a szülők által engedélyezett sör mellet(megjegyezném a bulin csak kiskorúak voltak) előkerültek a becsempészett vodkás likőrös és whiskis üvegek. A party kezdett eldurvulni és már mindenki legalább 4 pohár erősebbet legurított mikor a társaság tánc helyett egy körbe csoportosult és azt kántálták:
- Idd, idd, idd!!
Valójában aznap este nem nagyon látta Claret de nem is nagyon aggódtam miatta. Ám amikor megláttam a csoportosulást elöntött a félelem és éreztem, hogy baj van készülőben. Mikor odaértem megláttam hogy nővérkém már vagy a 12-ik üveg sörét hajtja fel. Mellette Szonja ült és sem rendelkezhetett kevesebb italos üveggel.
- Mi történik? - kérdeztem halkan a mellettem álló srácot, és a hangom tele volt aggódással.
- Ivóverseny. Aki előbb elájul az veszít. - mondta teljes nyugalommal.
- De ez hülyeség. A sok piától max rosszul leszel!
- Nem ha előtte elszívtál két füveset. - mondta fontoskodva.
- Akkor már értem! Te jó isten!! - kiáltottam, mert Clare elejtette a kezében lévő üveget majd a földre bukott és ott is maradt.
Kétségbeesetten rohantam oda hozzá és a hátára fordítottam. Közben ketten Szonit is elkezdték ápolgatni közben azon röhögve hogy milyen hülye volt.
- Clare Clare! Nézz rám. Jól vagy? - kérdeztem és közben a könnyeimet próbáltam visszafolytani.
- Mia! Hoznál nekem egy pohár vizet? - csak ennyit tudott kinyögni de állapotán elgondolkozva csodálkoztam hogy egyáltalán tudott beszélni.
- Persze! - kaptam észbe és odarohantam a campingasztalhoz. Volt rajta egy műanyag vizes palack benne átlátszó folyadék.
- Tessék Clare igyál! - nyújtottam oda neki mit sem sejtve. Clare két kortyra megitta majd így szólt:
- Most már hozol nekem vizet?
- De hát most ittad ... - mondtam de az ő szeme hirtelen elborult és ó úgy vágódott le mint egy darab fa.
- Úristen Clare mit adtam neked? - beleszagoltam a palackba majd elfintorodtam.
- Melyik észlény hozott martinit??
Erre vagy öten feltették a kezüket.
- Mia kórházba kell vinni!! - mondta egy fiú.
- Igaz is van itt valaki aki nem ivott sokat, és tud vezetni??
- Én még tudok! - mondta Bess aki tényleg nem is ihat alkoholt valami műtét miatt.
- Akkor menjünk kérlek gyorsan! - mondtam sírva mert féltem hogy Clare itt hal meg nekem.
2 óra múlva a kórházban ültünk és vártuk az orvost. Tanya néni zokogott hogy az ő egyetlen kicsi lánya így fog meghalni.
- És mindez miattad! - mondta majd megismételte: - miattad történt Mia Dowson! Csakis te vagy a hibás! Te rángattad mindig rosszba szegény kislányomat. Te akartál ebbe a buliba is elmenni! Biztos hogy te vetted rá hogy annyit igyon!
Nem hittem a fülemnek. Az a nő akire eddig anyámként tekintettem most magából kikelve szid engem. Inkább egy szót sem szóltam.
- Tanya fejezd be kérlek ezt most ne itt. - szólt közbe nagybátyám de ő sem nézette szebben rám.
Klassz.
- Hogy van Clare? - rontott be a folyosóra Andrew aki csak most érkezett meg mert nem fért be Bess autójába így ő a második fordulóval jött. Le sem ült csak ordítani kezdett.
- Mia hogy lehetsz ekkora szemét?? - kérdezte tőlem ordítva. Nem hittem el hogy már ő is ellenem fordul mikor semmit sem csináltam. A későbbi szavait még ma sem tudom teljesen felfogni.
. Fel sem tudom fogni hogy leitattad miután füvest szívattál vele. Mit gondoltál majd a nyakadba ugrunk miatta?
- De hát a cigit nem is... - kezdtem volna magyarázkodni de elhallgattatott nagynéném győzelem ittas sikoltása.
- Tudtam! Miattad halt meg majdnem a lányom! Mindvégig Claret akartad tönkre tenni
- Tanya néni te miért hiszed azt hogy én mindenáron meg akarom ölni a legjobb barátnőmet?
- Mert te egy gonosz lány vagy Mia! Mert tönkre akarsz tenni minket bosszút akarsz amiért a te családod meghalt. - mondta Bill bácsi.
Abban a pillanatban mindenki aki a folyóson volt engem hibáztatott amiatt amit nem is tettem.
Ekkor kijött az orvos és közölte hogy bemehetünk. Mind a négyen úgy rontottunk be a kórterembe mint akit űz a tatár. Mikor beértünk a barátságtalan fehér falak között ott feküdt Clare és csukott szemmel szuszogott de mikor szinte berontottunk kinyitotta a szemét rám nézett és így szólt:
. Mia miért Martinit adtál víz helyett??
Nem tudtam válaszolni mert nénikém megelőzött
- Mia Dowson 2 éves korod óta nevelünk és szeretünk. Erre te azzal hálálod meg hogy befüvezed és leitatod az elvileg legjobb barátnő?? Ezentúl nem tartozol a családba.
Ennél a mondatnál lefagytam. Nem tartozol a családba: Lemondtak rólam esélyt sem adva arra hogy ki tudjam magyarázni magam egy olyan tettből amit el sem követtem.
- Beszélek Jenettel. Van egy üres lakása Londonban. Oda mennél amúgy is mert tegnap kaptuk a levelet hogy felvettek a másik iskolába. De a tanulmányaid elvégzése után nem szeretnénk ha többet haza jönnél.
Ezzel el is intézte. Egy hét múlva összepakoltam a holmim hogy elutazzak londoni új "otthonomba". Nem próbáltam védekezni vagy magyarázkodni. Úgyis meg fogják tudni az igazat Clare-től. A sajnálkozásuk pedig nem fog érdekelni.
Azóta sok minden változott. Elköltöztem saját életet élek és próbálom eltartani magam kisebb-nagyobb sikerrel. De az életem romokban hever és erről nem csak én tehetek.
Egy csattanás.
Ennyi emlékem maradt a szüleimről. Sem az arcuk, sem a hangjuk nem maradt meg bennem. Csak egy hangos csattanás mely azt jelezte, hogy az autónk nekivágódott az út széli fának.
Mint később kiderült egy őz ugrott elénk erre apám félrerántotta a kormányt és a fatövében kötöttünk ki.
A tűzoltók csak engem tudtak kimenteni a roncsok közül.
Talán még ma is egy nevelőotthonban vagy árvaházban élnék ha kereszt szüleim nem vesznek magukhoz.Talán jobban tették volna ha nem döntenek így. Bár akkor most nem ismerném Claret. Igen Clare kulcsszereplője volt az életemnek. A legjobb barátnőm volt a nővérem és a bűntársam egyben. Azt mondták kiegészítjük egymást. És ez így is volt. Ő az angyal és az ördög és mindig sikerült magammal rántanom valami hülyeségbe. Nagybátyámék nagy örömére.
Ám a balhéink kezdtek elcsendesedni és nevelő szüleim fellélegeztek hogy már kinőttük ezt a korszakunkat: Ám egy ártatlannak induló szülinapi buli teljesen kiverte náluk a biztosítékot.
Egyik barátunk szülinapját ünnepeltük a közeli erdőnél egy nagyobbfajta faházban. Úgy volt hogy ott töltjük az éjszakát de az este teljesen másképp végződött.
Már javában partiztunk mikor a szülők által engedélyezett sör mellet(megjegyezném a bulin csak kiskorúak voltak) előkerültek a becsempészett vodkás likőrös és whiskis üvegek. A party kezdett eldurvulni és már mindenki legalább 4 pohár erősebbet legurított mikor a társaság tánc helyett egy körbe csoportosult és azt kántálták:
- Idd, idd, idd!!
Valójában aznap este nem nagyon látta Claret de nem is nagyon aggódtam miatta. Ám amikor megláttam a csoportosulást elöntött a félelem és éreztem, hogy baj van készülőben. Mikor odaértem megláttam hogy nővérkém már vagy a 12-ik üveg sörét hajtja fel. Mellette Szonja ült és sem rendelkezhetett kevesebb italos üveggel.
- Mi történik? - kérdeztem halkan a mellettem álló srácot, és a hangom tele volt aggódással.
- Ivóverseny. Aki előbb elájul az veszít. - mondta teljes nyugalommal.
- De ez hülyeség. A sok piától max rosszul leszel!
- Nem ha előtte elszívtál két füveset. - mondta fontoskodva.
- Akkor már értem! Te jó isten!! - kiáltottam, mert Clare elejtette a kezében lévő üveget majd a földre bukott és ott is maradt.
Kétségbeesetten rohantam oda hozzá és a hátára fordítottam. Közben ketten Szonit is elkezdték ápolgatni közben azon röhögve hogy milyen hülye volt.
- Clare Clare! Nézz rám. Jól vagy? - kérdeztem és közben a könnyeimet próbáltam visszafolytani.
- Mia! Hoznál nekem egy pohár vizet? - csak ennyit tudott kinyögni de állapotán elgondolkozva csodálkoztam hogy egyáltalán tudott beszélni.
- Persze! - kaptam észbe és odarohantam a campingasztalhoz. Volt rajta egy műanyag vizes palack benne átlátszó folyadék.
- Tessék Clare igyál! - nyújtottam oda neki mit sem sejtve. Clare két kortyra megitta majd így szólt:
- Most már hozol nekem vizet?
- De hát most ittad ... - mondtam de az ő szeme hirtelen elborult és ó úgy vágódott le mint egy darab fa.
- Úristen Clare mit adtam neked? - beleszagoltam a palackba majd elfintorodtam.
- Melyik észlény hozott martinit??
Erre vagy öten feltették a kezüket.
- Mia kórházba kell vinni!! - mondta egy fiú.
- Igaz is van itt valaki aki nem ivott sokat, és tud vezetni??
- Én még tudok! - mondta Bess aki tényleg nem is ihat alkoholt valami műtét miatt.
- Akkor menjünk kérlek gyorsan! - mondtam sírva mert féltem hogy Clare itt hal meg nekem.
2 óra múlva a kórházban ültünk és vártuk az orvost. Tanya néni zokogott hogy az ő egyetlen kicsi lánya így fog meghalni.
- És mindez miattad! - mondta majd megismételte: - miattad történt Mia Dowson! Csakis te vagy a hibás! Te rángattad mindig rosszba szegény kislányomat. Te akartál ebbe a buliba is elmenni! Biztos hogy te vetted rá hogy annyit igyon!
Nem hittem a fülemnek. Az a nő akire eddig anyámként tekintettem most magából kikelve szid engem. Inkább egy szót sem szóltam.
- Tanya fejezd be kérlek ezt most ne itt. - szólt közbe nagybátyám de ő sem nézette szebben rám.
Klassz.
- Hogy van Clare? - rontott be a folyosóra Andrew aki csak most érkezett meg mert nem fért be Bess autójába így ő a második fordulóval jött. Le sem ült csak ordítani kezdett.
- Mia hogy lehetsz ekkora szemét?? - kérdezte tőlem ordítva. Nem hittem el hogy már ő is ellenem fordul mikor semmit sem csináltam. A későbbi szavait még ma sem tudom teljesen felfogni.
. Fel sem tudom fogni hogy leitattad miután füvest szívattál vele. Mit gondoltál majd a nyakadba ugrunk miatta?
- De hát a cigit nem is... - kezdtem volna magyarázkodni de elhallgattatott nagynéném győzelem ittas sikoltása.
- Tudtam! Miattad halt meg majdnem a lányom! Mindvégig Claret akartad tönkre tenni
- Tanya néni te miért hiszed azt hogy én mindenáron meg akarom ölni a legjobb barátnőmet?
- Mert te egy gonosz lány vagy Mia! Mert tönkre akarsz tenni minket bosszút akarsz amiért a te családod meghalt. - mondta Bill bácsi.
Abban a pillanatban mindenki aki a folyóson volt engem hibáztatott amiatt amit nem is tettem.
Ekkor kijött az orvos és közölte hogy bemehetünk. Mind a négyen úgy rontottunk be a kórterembe mint akit űz a tatár. Mikor beértünk a barátságtalan fehér falak között ott feküdt Clare és csukott szemmel szuszogott de mikor szinte berontottunk kinyitotta a szemét rám nézett és így szólt:
. Mia miért Martinit adtál víz helyett??
Nem tudtam válaszolni mert nénikém megelőzött
- Mia Dowson 2 éves korod óta nevelünk és szeretünk. Erre te azzal hálálod meg hogy befüvezed és leitatod az elvileg legjobb barátnő?? Ezentúl nem tartozol a családba.
Ennél a mondatnál lefagytam. Nem tartozol a családba: Lemondtak rólam esélyt sem adva arra hogy ki tudjam magyarázni magam egy olyan tettből amit el sem követtem.
- Beszélek Jenettel. Van egy üres lakása Londonban. Oda mennél amúgy is mert tegnap kaptuk a levelet hogy felvettek a másik iskolába. De a tanulmányaid elvégzése után nem szeretnénk ha többet haza jönnél.
Ezzel el is intézte. Egy hét múlva összepakoltam a holmim hogy elutazzak londoni új "otthonomba". Nem próbáltam védekezni vagy magyarázkodni. Úgyis meg fogják tudni az igazat Clare-től. A sajnálkozásuk pedig nem fog érdekelni.
Azóta sok minden változott. Elköltöztem saját életet élek és próbálom eltartani magam kisebb-nagyobb sikerrel. De az életem romokban hever és erről nem csak én tehetek.
Jó a blogod! Így tovább! :)
VálaszTörlésKöszönöm!!!
VálaszTörlés